header


Visszatértünk!

Írta: Tóth Péter • 2017. február 27. • Túra, , , , Comments

Nagyon-nagyon régen sikerült ide írni már, ennek az az oka, hogy az utóbbi fél évben nagyon sok egyéb projektet sikerült bevállalnunk és elindítanunk. De idénre már ismét a tekerésé lesz a főszerep, és szeretnénk a weboldalt is lehetőleg nagyon aktívvá tenni.

Na de a lényeg, hogy megvolt az év első tekerése, mondhatni, hogy már hagyományosan Győrújbarátra,  hiszen tavaly is pont ezen az szakaszon tekertünk. Igaz, akkor csak a kilátóig, hiszen ott megfogott minket a sár. De idén egy kicsit hidegebb volt, így sziklakemény talajnak néztünk elébe.

Délelőtt volt a találkozó a szokásos helyen a Págisznál, és mindössze 4-en indultunk tekerni, Peti, Viktor, öcsém és én. Útvonalként először a Kopjafa volt betervezve, és onnantól majd tovább a rádiótorony. Az első részével nem is volt gond, a Győzelem utcát sikeresen legyőztem, és örömmel konstatáltam, hogy végre sikerült egy normális téli ruházatot összeállítani, amiben nem izzadok túlságosan, egyedül az spd miatt egy kamáslit vagy téli cipőt kéne beszereznem. Örömmel tapasztaltam, hogy sikerült a kilátóhoz is feltekernünk megállás nélkül, bár azért itt már rendesen éreztem a kimaradt hónapokat, és sejtettem, hogy nem lesz olyan egyszerű ez a túra. Sajnos ez be is igazolódott a rádiótoronyhoz felfelé. Egy laza combgörcs tudatta velem, hogy: Hello cimbora, pár hónapot azért kihagytál!

20170104_112351
A többiek a félúton levő síkságon vártak be, de aztán onnantól ismét nyugodtan tudtam tovább tekerni egészen a betontoronyig, ide mint szinte mindig, senkinek sem sikerült feltekerni, hiszen nagyon meredek és trükkös az emelkedő. Fent pihentünk egy kicsit élvezve a hóesés szépségét is, hiszen végre amolyan igazi téli bringázás hangulatot adott a nagy pelyhekben hulló hó. Nyúl felé folytattuk az utunkat lefelé a Szurdikon, ami számomra nagyon rossz volt, lévén hogy a hideg utat talált a cipőmbe, és eléggé lefagyott a lábam, valamint eleinte nem sikerült a beleragadt fagyott föld miatt becsatolni a lábam. De ez még a rutin hiánya, hiszen az első évem töltöm még csak ezzel a rendszerrel. A Szurdikról a borospincék utcájában folytattuk az utunk, ami számomra egy nagyon kellemes hely a maga gyönyörű látványával. Innen pedig tulajdonképpen visszatekertünk a betontorony lábához , és ismét a gurulásé volt a főszerep, bár itt már szerencsére nem éreztem a lábam a hideg miatt. A túra vége pedig ugyanazon az útvonalon ment, mint amin jöttünk, végig a kilátóig, majd tovább a Győzelem utcára a Kopjafán keresztül.

Összességében egy remek tekerés volt így év elején, nagyon jól esett végre ismét kétkeréken lenni.

 



Kisalföldi piros túraútvonal bejárás

Írta: Tóth Péter • 2015. június 08. • Túra, , , , , Comments

Érdekes ötlet alakult ki az év elején a fejemben, sok helyen olvasni a Kék túráról, hogy így meg úgy szép, és lehet teljesíteni stb…. de mi a helyzet a megyénkben? Van-e egyáltalán komolyabb túraösvény? Bejárhatóak-e? Az interneten nem sok útvonalat találtam, ami hosszabb, de a Kisalföldi piros nagyon bejött, 143 km Győrből Pannonhalmára.
Az útvonal megvolt, de akárhogyan is nézegettem a műholdas képeket, túrát nem mertem kiírni rá. Így adott volt, hogy ezt előtte be kell járni rendesen, hogy legalább van-e értelme foglalkozni a dologgal vagy teljesen lehetetlen a gondolat.

Ebből hamar csináltam is egy kis eseményt május 12-re. Rajtam összesen kívül ketten jöttek el, ami a hétköznapnak is, illetve a nehéz terepnek való meghirdetésnek is köszönhető. A többiekkel Révfaluban találkoztunk az egyetem sarkánál reggel, és indultunk is.

Mivel előre meghatározott kanyargós és ismeretlen útvonalon mentünk, tudtuk hogy sokszor kell majd térképezni. Szerencsére nem tévedtünk el nagyon, mert egy remek kis applikáció azonnal figyelmeztetett a zsebemben, hogy letértünk a kijelölt útról minimum 30 méterrel.
Ásványráró határáig viszonylagos gond nélkül eljutottunk, és ha már ott voltunk, megnéztük a Betonhajót is (legalábbis a nyomait, mert a szigetközi vízszabályozásnak áldozatul esett, és semmi se látszott ki belőle) aztán tovább is gurultunk a faluba, ahol megálltunk egy frissítőre. Majd haladtunk is tovább egészen Kimléig, ahol egy remek ebédet fogyasztottunk el. Remekül alakult a nap gyönyörű környéken tekertünk végig a vízpartokon vagy zegzúgos erdőkben.
Károlyháza után viszont egyszerűen elfogyott az út, nézegettük merre lehetne kikerülni, elindultunk az erdőben, mert nem messze van egy mezei út, ami elméletileg későbbiekben becsatlakozik a turista útvonalba. De azon is elakadtunk a végén, a csatorna 3 méter széles víz felületét nem láttuk a képeken. Így maradt az a megoldás, hogy vagy feladjuk és visszafordulunk vagy azt a pár száz métert erdőben cipelve megoldjuk valahogy. Az utóbbi mellett döntöttünk.
DSCN0249

Nem volt egyszerű átküzdeni magunkat ezen a részen, de innen már hamar el lehet jutni Lébénybe, bár mivel az erdei küzdés sokat kivett belőlünk, pár kicsi szakaszt kihagytunk, és aszfalton tekerünk be a faluba, ahol feltöltöttük a kulacsaink, és egy remek fagyiban is volt részünk. Az utunk Győrsövényházára vezetett tovább, ahol a túránk végleg el is akadt. Amerre a szem ellátott, derék magasságú fűtenger. Kicsit elszomorodva, de vissza is fordultunk, viszont egy remek nap volt, sok érdekes élménnyel.

Aki esetlegesen meg szeretné próbálni, milyen ez a túra, készüljön fel a legrosszabbakra, fűrész és gps legyen mindig kéznél.

Letölthető útvonal itt érhető el:

http://www.turabazis.hu/turistautak_ismerteto_443

Androidosoknak pedig sok segítség egy ilyen túrához a Track Navigator nevű applikáció. Ha letöltöd a GPX filet nem nagyon enged eltévedni.


Kövess minket Facebookon!

Strava club

Rólunk

Tóth Péter:
Mindig is imádtam a bringázást, a természetet és a fotózást. Ezen 3 tényező az, ami minden nap új ötletekre sarkall, új helyszínekre visz el. Egy túra, egy kis bohóckodás, és sok kellemes élmény, ami örökre megmarad.

Tóth Bernadett:
A legjobb kikapcsolódás számomra a biciklizés akár egy hétvégén, akár egy nehéz és fárasztó nap után, ki tudja az embert kapcsolni mind szellemileg, mind fizikailag. Egy túrával párosítva pedig rengeteg új élményt tudok szerezni, szép tájakon járni, és még egészséges is.

Kovács Péter
Gyermekkorom óta járom utakat két keréken, eleinte azért, mert gyorsan lehetett vele közlekedni, mással meg nem tudtam, most meg már azért, mert szeretem. Jó elmenni túrázni, sok társaság van akikkel eljárok, mellette pedig kikapcsol és megnyugtat. Szeretem, mert formálja testemet, egyszer ilyen forma, egyszer olyan forma. :) Szabadságot ad és boldogságot.

Kovács Viktor
Viktor vagyok, egy érdekes kerékpáros, 29er-t hajtok. Vele érem el a kerékpáros Nirvánát, sebességet, örömet okoz, és összehozza a társaságot.

Maráz Benjámin
Beni vagyok, bringaőrült állampolgár. Talán mint itt sokan mások, én is gyerekkorom óta pedálozok, jelentős bmx korszakom is volt (a bele ölt idő jelentős, az eredmény annyira nem). Számomra a kerékpározás mostanára inkább már munkába járást, városban szaladgálást jelent, de ha az időjárás engedi illetve van szabadidőm, akkor azért kimerészkedek a városból egy jó túrára.

Címkék

Archívum

Bejelentkezés

© Tekerés az élet!